Az otthoni ápolásban részesülőkre vonatkozó jogi szabályozás részben az idősek alapjogaiként létezik, másrészt pedig a szociális jogok, általánosan vagy speciálisan pl. a házi segítségnyújtásra és az otthoni szakápolási ellátásokra való jogosultságként illetve a tartós gondozásra szoruló jogaiként.

 A modern társadalmakban az a szemléletmód uralkodik, hogy minden társadalmi csoportnak biztosítani kell az alapvető szólás és szabadságjogokat, illetve a különböző szolgáltatásokhoz és ellátásokhoz való hozzáférhetőségi jogot. Az Európai Unió az egyenlőségi jogok közt megemlíti az idősek jogait (2000. december 7-én elfogadott Alapjogi Chartát 2009. december 1-jén a Lisszaboni szerződéssel módosított III. fejezet 25. cikkelye szerint).

 A szociális szolgáltatásokat igénybe vevő ellátottakat megillető jogok általános (alanyi) jogok (A Szociális törvény 94/E.§ szabályozza). A pszichiátriai betegek, demens betegek, szenvedélybetegek, fogyatékosokat és a hajléktalan személyekre vonatkozó speciális jogokat a törvény külön kiemeli, ezek speciális jogok, pl. akadálymentes környezet, autonómia, rehabilitáció, integráció joga, vagy a diszkrimináció tilalma, az esélyegyenlőség, képesség fejlesztésének jogai stb. A szociális jog lényege, hogy mindenki számára biztosítani kell azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számára egyéb jogainak gyakorlását.

 A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel az élethez, emberi méltósághoz, a testi épséghez, a testi-lelki egészséghez való jogra.

 Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet fordítanak arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Az intézményvezető köteles biztosítani továbbá, hogy az intézményi elhelyezés során az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényére.

Az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat a személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott azon tárgyak körét, amelyek veszélyt jelenthetnek az intézményben élők testi épségére. A veszélyeztető tárgyak körét, ezen tárgyak birtoklásának feltételeit, illetve ellenőrzését a házirend szabályozza. A korlátozás azonban nem érintheti a mindennapi használati tárgyakat.

Az idősek jogainak érvényesülésével is kiemelten foglalkozik az ombudsman.

 A tartós gondozásra és segítségnyújtásra szoruló idős emberek jogairól és felelősségéről szól az Európai Charta.

 A Nemzetközi Alzheimer Társaság felszólította a kormányokat, hogy kiemelt közegészségügyi és szociális ellátásbeli prioritást biztosítsanak az Alzheimer betegséggel élőknek és a más eredetű demenciáknak (Világ-Alzheimer-Charta).