Ápolási díj

 Az ápolási díj a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos hozzátartozót ápoló személyek számára biztosított ellátás, amelynek célja azok segítése, akik hozzátartozójuk ápolása miatt kereső tevékenységet nem tudnak folytatni.

Az ápolási díjnak két alapvető formája van, az alanyi jogú és a méltányossági ápolási díj. 2014. január 1-jétől az alanyi jogú és a méltányossági ápolási díj mellett bevezetésre kerül a kiemelt ápolási díj, mely a legsúlyosabb egészségi állapotú hozzátartozóikat gondozók számára állapítható meg. Az ellátásra jogosult az, aki által ápolt hozzátartozó jelentősen egészségkárosodott és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.

Az alanyi jogon járó ápolási díj mellett emelt összegű díj is igénybe vehető bizonyos feltételek teljesülése esetén. Az alanyi jogon járó, valamint a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes járási hivatal, a méltányossági ápolási díjat a lakóhely szerint illetékes önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg.

 Az alanyi jogon járó ápolási díj összegének el kell érnie az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százalékát. Az alanyi jogon megállapított ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg, mely 2014-ben 29.500,- Ft.

 A fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos személy gondozását végző kérhet emelt összegű ápolási díjat. Az emelt összegű ápolási díj összege azonos a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 150%-ával (44.250,- Ft).

Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes étkezni, vagy tisztálkodni, vagy öltözködni, vagy illemhelyet használni, vagy lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni, feltéve, hogy esetében a fentiek közül legalább három feltétel egyidejűleg fennáll. (Ha az ápolási díj megállapítását a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozására tekintettel kérik, a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos állapot vizsgálatáról szóló szakvéleményt a járási hivatal felkérésére a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által kijelöl szakértő készíti el.)

 A kiemelt ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 180%-a, 53.100,- Ft.

Annak a személynek állapítható meg kiemelt ápolási díj, aki

-a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerinti „E” minősítési kategóriába sorolt hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, vagy

-olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják.

A kiemelt ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez igazolást kell benyújtani a 18. életévét betöltött személy esetén a rehabilitációs hatóság érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását az ápolt személy egészségi állapotáról, (vagy 18 év alatti gyermek esetén a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló szakorvosi igazolást).

 Amennyiben a 18. életévét betöltött ápolt személy nem rendelkezik a szükséges „E” minősítést tartalmazó, 2012. január 1-je után kiállított szakhatósági állásfoglalással, a lakóhelye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervétől kérheti a komplex minősítés elvégzését, melynek eredményéről hatósági bizonyítványt állítanak ki. A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelemhez, melyet az ápoltnak vagy gondnokának kell aláírni, csatolni kell a házi orvos által kiállított orvosi beutalót, zárójelentéseket, korábban kiállított szakvéleményt vagy szakhatósági állásfoglalást, ha az ápolt gondnokság alatt áll, gondnok kirendelő határozatot, vagy meghatalmazást.

 A méltányosságból megállapított ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a (23.600,- Ft).

A települési önkormányzat képviselő-testülete – az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén – méltányossági ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.

Az önkormányzat a helyi rendeletében az ápolási díj megállapítását jövedelmi feltételhez kötheti.

 Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg, és arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.

A háziorvos a tartósan betegségről, vagy súlyosan fogyatékos állapot fennállásáról szóló igazolást alábbi iratok alapján állítja ki:

-az orvosszakértői szerv szakvéleménye, vagy

-a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, vagy

-a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján.

A háziorvos a súlyos fogyatékosság tényéről szóló igazolást a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja.

 Ha az ápolást végző hozzátartozó nem ért egyet a háziorvos igazolásával, annak felülvizsgálatát az egészségügyi államigazgatási szerv által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől kérheti.

Ha az ápoló a házi orvos által kiállított szakvéleménnyel nem ért egyet, a szakvélemény felülvizsgálatát a módszertani feladatokat ellátó szerv által kijelölt szakértőtől kérheti.

 Ápolási díj munkavégzés, jövedelem mellett

Az ápolási díjban részesülők egy munkahelyen maximum 4 óra munkát végezhetnek a törvény alapján. A 4 órás munkán kívül, otthoni munka korlátozás nélkül vállalható az ápolás mellett.

Táppénzt is kaphatnak az ápolást végzők az ápolási díj mellé, és néhány egyéb ellátásban is részesülhetnek. Abban az esetben, ha az ápolás díj mellett folyósított rendszeres pénzellátás összege nem haladja meg az ápolási díj összegét, rendszeres pénzellátást is kaphat az ápolási díjban részesülő. Táppénzt, az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak számukra. Ha nem haladja meg a pénzellátás az ápolási díjat, akkor a rendszeres pénzellátás összegét egészítik ki az ápolási díj összegéig. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.

Az ápolási díj folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, mivel a folyósított összegből 10% nyugdíjjárulékot vonnak. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás folyósítása alatt, valamint annak megszűnésétől számított 45 napig jogosult az egészségügyi szolgáltatásra.

 Abban az esetben nem jogosult az ápolási díjra a hozzátartozó, ha az ápoló rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, (ide nem értve a táppénzt), vagy ha az ápoló szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, illetve ha -az otthon történő munkavégzés kivételével-, olyan keresőtevékenységet folytat, amelyben munkaideje a napi 4 órát meghaladja.

Start Plusz

A családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítésére szolgál a START PLUSZ kártya. A változtatások jó néhány problémát tudtak ugyan orvosolni, azonban az otthonápolás teljes értékű munkavégzésként való elfogadása – a 24 órás ápolást végző személyeket leginkább foglalkoztató kérdés – tekintetében a mai napig sincs megfelelő szabályozás. A kártyát 2013. január 1-jétől már nem lehet igényelni, a még érvényben lévő kártyák utáni kedvezmény érvényesítésének időpontja legfeljebb 2014. december 31.

 Tiszteletdíj

A házi segítségnyújtás keretében társadalmi (közösségi) gondozásért tiszteletdíj adható. Az önkormányzat elismerve a gondozónők önzetlen tevékenységét biztosíthatnak kisösszegű (5-10.000 Ft/fő/hó) tiszteletdíjat részükre.

Pénzbeli ellátások idősek részére

 Szociális rászorultságtól függő többféle természetben nyújtott szociális ellátás vehető igénybe.

 

Időskorúak járadéka

Az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek. Az időskorúak járadékát az igénylő lakóhelye szerint illetékes járási hivatal állapítja meg.

Ha a jegyző az aktív korúak ellátására való jogosultságot a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel szünteti meg, a jogerős határozatot megküldi az ellátásban részesült személy lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. A járási hivatal a határozat megérkezését követő öt napon belül, hivatalból eljárást indít az időskorúak járadékára való jogosultság megállapítása iránt. A jogosultság megállapítása esetén annak kezdő napja az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnését követő nap.

 Az a személy jogosult az időskorúak járadékára, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át (22.800,- Ft), vagy aki egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, de 75 évesnél fiatalabb, s akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át (27.075,- Ft), vagy aki, egyedülálló, 75. életévét betöltötte, s akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át (37.050,- Ft).

 Amennyiben a jogosult jövedelemmel nem rendelkezik az időskorúak járadékának összege a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a (22.800,- Ft), az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a (27.075,- Ft ), az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy estén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a (37.050,- Ft)

A jövedelemmel rendelkező személy esetén a járadék összege a fenti összegek és a jogosult havi jövedelmének különbözete.

 A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások között, vannak olyan ellátási formák, amely természetbeni szociális ellátás formájában is megállapíthatók. Ilyen pénzbeli ellátás pl. a lakásfenntartási támogatás, a temetési segély. Továbbá természetbeni ellátás formájában nyújtható a közgyógyellátás, a köztemetés és az adósságkezelési-szolgáltatás. A települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben dönthet úgy, hogy a tízezer forintot elérő összegben folyósított rendszeres szociális segély esetében, az ellátás összegéből ötezer forintot természetben, fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában kell nyújtani. Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

 

Lakásfenntartási támogatás

A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet 21 napon belül bírálják el.

A villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez. Alanyi jogon, és normatív alapon is megállapítható lakásfenntartási támogatás. Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy alanyi jogon részesül lakásfenntartási támogatásban a szolgáltatás időtartama alatt. A támogatást az adósságkezelés időtartamára állapítják meg.

Adósságkezelési szolgáltatás

Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. Az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet 21 napon belül bírálják el.

Közgyógyellátás

A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány adható ki. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott, az indikációs és egyéb kiegészítő feltételeknek való megfelelés esetén járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre – ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is – gyógyszerkerete erejéig, gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.

A lakóhely szerint illetékes járási hivatal alanyi jogon közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg többek között a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy; a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott; a központi szociális segélyben részesülő; a rokkantsági járadékos részére. Jogosult az is, aki rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket, vagy az, aki rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult. Továbbá jogosult, az, aki rokkantsági ellátásban részesül, de nem tartozik az utóbbi két feltétel hatálya alá és a közgyógyellátásra való jogosultságát 2012. április 15-éig megállapították, és az aki öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon rokkantsági ellátásban részesült I-II. csoportú rokkantságára tekintettel, vagy egészségi állapota nem haladta meg a 30%-os mértéket.

 A lakóhely szerint illetékes járási hivatal normatív alapon állapíthatja meg a közgyógyellátásra való jogosultságát annak a személynek, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja (2.850,- Ft) feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28.500,- Ft), egyedül élő esetén 150%-át (42.750,- Ft).

 A települési önkormányzat méltányosságból állapítja meg a közgyógyellátást annak a szociálisan rászorult személynek, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak.

 A jogosultság az ellátásra alanyi jogon jogosultak esetében két évre, normatív alapon, és méltányosságból megállapított ellátás esetében egy évre kerül megállapításra. A jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15 nap.

A közgyógyellátás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal korábban befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani.

Közgyógyellátás keretében gyógyító ellátás csak hatályos igazolvánnyal vehető igénybe.

 A közgyógyellátásra való jogosultság megállapításakor a jogosult számára kizárólag a személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyító ellátás rendelhető.

A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos, illetve – személyes gondoskodást nyújtó átmeneti és bentlakásos szociális intézményben elhelyezett jogosult esetén – az intézmény orvosa igazolja.

Temetési segély

Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál nem lehet kevesebb, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti. Az önkormányzati segély iránti kérelemről a kérelem beérkezését vagy a hivatalból eljárás megindítását követő 15 napon belül döntenek.

 A települési önkormányzat a rendeletében a megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti a temetési költségek megfizetése alól az eltemettetésre köteles személyt.

Köztemetés

A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben – a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonegy napon belül – gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

Autóvásárlási támogatás

A fogyatékossággal élő emberek gépkocsi-szerzési támogatás kapnak, ennek az elmúlt években új rendszere alakult ki, új vagy használt autó vásárlására is lehetőség van. A cél, hogy ezzel könnyítsék a támogatott személyek orvosi kezelésre járását, iskolába, illetve munkahelyre való eljutását. A támogatásra jogosultak – köztük mozgáskorlátozottak, vakok, gyengén látók, hallássérültek, autisták és értelmi fogyatékossággal élők, illetve családtagjaik – nyújthatják be igényüket a szociális- és gyámhivatalokhoz. Az, – ötévesnél fiatalabb – használt autó vásárlásához 600 ezer, míg új autó vásárlásához 900 ezer forint támogatást kaphatnak az érintettek (jelentősen emelkedett a támogatás összege), az ügyleteket intéző Széchenyi Kereskedelmi Bankon keresztül. Az érintettek köre is szélesedett, korábban csak a mozgáskorlátozottak kaphattak támogatást. A bankkal leszerződött ügyfelek többsége Suzuki Swift, illetve (a kerekes székek elhelyezésére is alkalmas) SX4 típusok közül kerül ki (új autóként ezeket lehet választani). Az így megkapott autókat három évig nem lehet eladni, a hitelfelvétel kötelező elem.

Biztosítások

Az állami egészségbiztosítási pénztár mellett piaci alapú, egészségbiztosítások is segítséget nyújthatnak a munkát végző idősebb emberek számára, amelyek biztosíthatnak a kórházban töltött időszakra napidíjat, vagy műtétek esetén egy egyösszegű díjat.

 Az egészségpénztárak magánszemélyek által alapított, egészségügyi célú non-profit szervezetek. A pénztár tulajdonosai maguk a tagok. A befizetésekből a pénztártagok egyéni döntésük szerinti egészségügyi, egészségvédelmi szolgáltatásokat vehetnek igénybe. Az egészségpénztár nem haszon orientált szervezet, célja nem a pénzgyűjtés, felhalmozás. A pénztárakba való belépés teljesen önkéntes, havonta rendszeresen tagdíjat kell fizetni. Egyes egészségpénztárak külön pénztári kártyát bocsáthatnak ki, ezen keresztül kényelmes és egyszerű az igénybe vett szolgáltatások elszámolása.

 Az egészségpénztárak célja, hogy a pénztártagok azt az összeget, amelyet egyébként is egészségük megőrzésére, megóvására, vagy betegségük gyógyítására fordítanának, a pénztár intézményén keresztül a legkedvezőbb feltételek mellett, a leghatékonyabban költhessék el a Pénztár keretében elszámolható szolgáltatásokra.

A pénztárak minden pénztártag részére egyéni egészségszámlát vezetnek. Erre a számlára érkeznek be az egészségpénztári tagdíjak (munkáltatói díjfizetéssel, vagy egyéni befizetés formájában). Az összegyűlt tagdíjat használhatja a pénztártag, illetve a belépési nyilatkozaton megadott közeli hozzátartozó(k) is (szülő, nagyszülő, gyermek, testvér, házastárs, élettárs). Az egyéni számlán lévő összeg a számláról a következő formákban használható fel:

készpénzes, vagy bankkártyás fizetés esetén áfás számlát kell kérni, majd beküldeni a pénztárba. A pénztár az összeget az egyéni egészségszámláról a belépési nyilatkozaton megadott bankszámlaszámra utalja át.

egészségpénztári fizetőkártyával történő fizetéssel. Egészségpénztári kártya-elfogadóhelyeken tudják lehúzni a fizetőkártyákat, hasonlóan működik egy bankkártyás fizetéshez, a kártya az aktuális egyenleg erejéig használható fedezeti igazolással.

A tagok a befizetett összeget azonnal egészségügyi termékekre és szolgáltatásokra fordíthatják, vagy megtakaríthatnak egy nagyobb összegű kiadásra. A tagdíj felhasználható adómentesen a pénztár szerződött partnereinél, valamint az ország összes patikájában, gyógyászati segédeszköz forgalmazójánál.

 Magyarországi egészségpénztárak:

  • Adoszt Egészségpénztár
  • Aranykor Egészségpénztár
  • AXA Egészségpénztár
  • Dimenzió Egészségpénztár
  • Generali Egészségpénztár
  • Honvéd Egészségpénztár
  • Izys Egészségpénztár
  • K&H Medicina Egészségpénztár
  • Kardirex Egészségpénztár
  • MediSmart Egészségpénztár
  • MKB Egészségpénztár
  • OTP Országos Egészspénztár
  • Patika Egészségpénztár
  • Postás Egészségpénztár
  • ProVita Egészségpénztár
  • TEMPO Egészségpénztár
  • Ticket Wellness Egészségpénztár
  • Új Pillér Egészségpénztár
  • Vasutas Egészségpénztár

[Külső linkek]

Ápolási díjjal kapcsolatos ügyintézés és információk-KormányhivatalokTovább a honlapra
Énpénzem-Egészségpénztárak kiválasztásaTovább a honlapra