A demencia számokkal kifejezve

A demencia a 65 év felettiek 8%-át érinti, és ahogyan azt a jelentős számú kórtani felmérés alátámasztja, a százalékos arány a kor előrehaladtával jelentősen nő. Számítások szerint, ha megérnénk a 95 éves kort, minden második ember szenvedne az időskori elbutulás valamilyen típusában.

Körülbelül 35 millióan szenvednek demenciában világszerte, ebből 7,3 millióan Európában. Számítások szerint ez a szám 104 millióra fog nőni világszerte, mialatt az időskorúak aránya az egész lakosság 35%-át teszi ki kontinensünkön. 2030-ban a teljes népesség 25%-a lesz időskorú.

 

Mi az a demencia?

A „demencia” kifejezés olyan tünetegyüttesre utal, melynek következményeaz agysejtek pusztulása és a kognitív (megismerő) képességek fokozatos leépülése. Ha valaki demenciában szenved, akkor az azt jelenti, hogy a betegség hatással van az emlékezőképességére, figyelmére, ítélőképességére, beszédképességére és viselkedésére.

A demencia diagnózisa akkor adható, hogyha a kognitív képesség jelentős romlása figyelhető meg a normális funkciót jelentő előző szinthez képest.

A demencia típusai

A demencia a neurodegeneratív agyi betegségeket összefoglaló kifejezés. Ezeket a betegségeket más-más ok, tünettípusok és előrehaladás jellemzi.

A demencia fő típusai:

  • Az Alzheimer-kór
  • A Vaszkuláris demencia
  • Lewy-testekkel járó demencia
  • Parkinson-kór demenciával
  • Frontotemporális demencia
  • Más típusú demenciák

A fent felsorolt demenciák esetében a betegség előrehaladása visszafordíthatatlan. Vannak megfordítható típusok, amikor a demencia visszafordítható. Ilyenkor a demencia anyagcserezavar, belső elválasztású mirigyek zavarai, traumás agykárosodás következtében vagy gyógyszerek mérgező hatásaként léphet fel. Ha a kiváltó okot kezelik, akkor az itt felsorolt típusok gyógyíthatóak, illetve stabilizálhatóak.

Alzheimer-kór

A demencia típusai közül az Alzheimer-kór a legelterjedtebb, mivel az az előforduló esetek 60-70%-nak okozója.

Az Alzheimer-kór általában a 65 év felettieknél fordul elő, a megbetegedés ritka fiatalabb korban.

Alois Alzheimerről, egy német neurológusról kapta nevét a betegség, aki legelső alkalommal írt róla. Egyik páciense, Augusta D. agybetegségének tüneteit és kórtanát tette közzé egy tudományos konferencián 1907-ben. A beteget a frankfurti elmegyógyintézetbe szállították, ahol viselkedésbeli zavarokat figyeltek meg nála. A tünetek közt szerepelt még a tájékozódási zavar és a rövidtávú memória zavara is. A halálát követő vizsgálatok súlyos agysorvadást mutattak.

Az Alzheimer-kórt memóriakárosodás és más kognitív képességzavarok jellemzik. A tünetek betegenként különböznek, és szintén eltérnek a betegség egyes stádiumaiban is. A tünetek a betegség kezdeti szakaszában jelennek meg, majd fokozatosan súlyosbodnak, mialatt a betegség előrehaladása során újabb tünetek jelentkeznek.

A betegség előrehaladása nem feltétlenül az itt közöltek szerint történik, és a betegeknél sem jelentkezhet az összes feltüntetett tünet.

A betegség korai szakaszában a tünetek gyakran észrevétlenek és a korral járónak tekintik őket.

Az első szakaszban a személy(nek):

  • problémái vannak az emlékezéssel
  • nehezére esik emberek és tárgyak megnevezése
  • elvesztheti döntésképességét
  • elvesztheti érdeklődését olyan tevékenységek iránt, amelyeket régebben szeretett folytatni
  • depresszió és ingerlékenység jeleit mutathatja

A betegség előrehaladtával a nehézségek egyre jobban láthatóvá válnak és a személy többé már nem képes függetlenül élni.

 

Ebben a szakaszban a személy(nek):

  • érzékelhető memóriazavarral küzd
  • nehezen fejezi ki magát
  • egyre gyakrabban veszíti el időbeli és térbeli tájékozódási képességét
  • nem képes a napi rutinfeladatok elvégzésére
  • segítségre van szüksége a tisztálkodáshoz
  • „erkölcstelen” vagy „szokatlan” viselkedést tanúsít
  • hallucinál vagy önkívületi állapotban van. Ez azt jelenti, hogy a személy nem létező dolgokat lát, hall vagy tapasztal.

 

Ahogy a betegség rosszabbodik, a személy nem képes önállóan élni a mindennapokban, és így mások segítségére szorul.

Ebben a szakaszban a személy:

  • nem ismer fel ismerős arcokat
  • nem érti, hogy mi történik körülötte
  • nem képes ellátni önmagát
  • otthoni környezetében sem képes tájékozódni
  • nehezen jár
  • elveszti irányítását záróizmai felett
  • fekvőbeteggé válik vagy mozgásához kerekesszékre van szükség

 

Az idős embereknek gyakran időre van szükség az emlékezéshez és az új dolgok megtanulásához. Akkor kezdenek aggasztóvá válni ezek a nehézségek, mikor erősen befolyásolják a mindennapos tevékenységeket.

 

  • Ha valaki gyakrabban felejtkezik meg dolgokról, mint a múltban, pl. a munkájával kapcsolatos tennivalók, megbeszélt időpontok
  • Ha a mindennapos tevékenységek (pl. nyakkendőkötés) nehézséget okoznak neki
  • Ha a dolgokat nem a megfelelő helyükre rakja
  • Ha elfelejti a gyakori szavakat vagy nem megfelelő szavakat használ
  • Ha személyisége változáson megy keresztül: zavart tudatállapotú, gyanakvóvá válik, félelmet érez
  • Ha nem érti, hogy milyen nap van, és hol tartózkodik éppen
  • Ha nincs akarata elintézni a dolgait, és elveszti érdeklődését
  • Ha viselkedése és hangulata gyorsan változik
  • Ha teljesen értelmetlen dolgokat csinál

A demencia korai diagnózisa és az időszerű beavatkozás nem csak a személy, hanem a családja, a társadalom és az egészségügyi rendszer számára is előnyös. A betegség korai felismerése lehetővé teszi a különböző megelőző és terápiás beavatkozások alkalmazását, növeli ezek hatékonyságát, és ezért megkönnyíti az egyik stádiumból a másikba való átmenetet.

Az Alzheimer-kór legfontosabb kockázati tényezője a kor, mivel a kor növekedésével az esetek száma nő. Több tanulmány szerint a betegség gyakoribb a nőknél. Ám ezeket a kutatási eredményeket óvatosan kellene kezelni, a kutatóknak vizsgálniuk ajánlott a nemek közti biológiai paramétereket is. A genetikai tényezők szintén kockázati összetevők. A kutatóknak sikerült azonosítani a géneket, amelyek hajlamossá tesznek Alzheimer-kór kialakulására. A legáltalánosabban tanulmányozott gén, amelyet a kutatók azonosítottak az apolipoprotein E (ApoE). Ez a gén a 19. kromoszómában található, és különösebben a 4-es forma fordul elő az Alzheimer-kórban szenvedő betegek 40-80%-nál.

A fent említett tényezők nem irányíthatók, nem változtathatók meg, mivel genetikai alapúak. Azonban vannak tényezők, melyek az egyén életmódjával állnak összefüggésben, mivel ezt mi irányítjuk, csökkenthetjük a betegség kockázatát. A vaszkuláris (érrendszeri) kockázati tényezők, mint a cukorbetegség, magas vérnyomás illetve magas vércukorszint kapcsolatba hozhatók a demenciával, életünk későbbi szakaszában kimutatható összefüggés ezek és a megbetegedés közt. Kórtani kutatások szerint a depresszió, szorongásos személyiségzavarok és az egészségtelen étrend szintén a kockázati tényezők közé sorolható

A demencia viselkedési és pszichológiai tünetei közt találunk érzékelési, tudati és gondolati, hangulati és viselkedési zavarokat.

Gyakoriságuk és súlyosságuk következtében a BPSD-k részét képezik az összes demencia klinikai formájának. A betegség előrehaladásával mind a gyakoriság, mind a súlyosság megnő.

A demenciában szenvedők 80-90%-a legalább egy tünetet tapasztal a betegség súlyosbodásával, míg a betegség kezdeti stádiumában lévőknél ez a szám 64%.

A betegség bármelyik szakaszában jelentkezhet akármelyik tünet, de nem feltétlenül jelenik meg az összes tünet minden beteg esetében.

A pszichológiai tünetek (pl. a depresszió és az apátia) nagyobb valószínűséggel fordulnak elő a demencia kezdeti szakaszán, míg a viselkedési zavarok (pl. az agresszív viselkedés, szorongás, bolyongás) sokkal gyakoribb a közepesen súlyos demenciában szenvedőknél. A tünetek többsége a betegség végső szakaszában lesz a legsúlyosabb. Előfordul olyan viselkedési és pszichológiai tünet, amely sokkal inkább jellemzőbb, mint a többi. Ilyen például a szorongás, nyugtalanság és bolyongás. Jelenlétük a betegség gyorsabb előrehaladtával és korai kórházba kerüléssel kapcsolható össze.

A demencia viselkedési és pszichológiai tüneteiben szenvedők gondozása megnövekedett lelki és pénzügyi megterhelést jelent, amely egyaránt negatívan hat mind a gondozó, mind pedig a gondozott életminőségére.

 

Mik azok a BPSD-k?

A demenciában szenvedők közt tapasztalható leggyakoribb viselkedési tünetek:

  • Bolyongás – Hiperaktivitás
  • Nyugtalanság-szorongás
  • Nem megfelelő társadalmi viselkedés
  • Verbális vagy fizikai agresszió
  • Visszautasítás
  • Alvászavarok
  • Szexuális zavarok
  • Étkezési zavarok

 

A pszichológiai tünetek közt a következőket találjuk:

  • Képzelgés-delíriumos állapot
  • Hallucináció
  • Depresszió
  • Euforikus hangulat
  • Apátia/közöny
  • Szorongás
  • Ingerlékenység

 

A viselkedési és pszichológiai tünetek kezelése

Ezeknek a tüneteknek a kezelése nem-gyógyszeres beavatkozásokon, valamint feltételekhez kötött gyógyszeres kezeléseken keresztül történik. A viselkedési és környezeti változások gyógyszeres kezelés nélkül csökkenthetik és akár meg is szüntethetik a tüneteket.

A legjobb kezeléshez megfigyelés, valamint a helyzet jó kiértékelése szükséges. Mielőtt bármiféle beavatkozást alkalmaznának, zárjon ki minden egyéb lehetséges okot, amely a tüneteket előidézheti:

  • általános egészségi állapot (fertőzés, kiszáradás, torokgyulladás, székrekedés, stb.)
  • szervi elégtelenség (pajzsi alulműködés, B12 vitamin hiánya)
  • gyógyszeres kezelés mellékhatása vagy különböző gyógyszerek együttalkalmazásának eredménye
  • alapvető szükségletek (éhség, szomjúság, alváshiány)
  • nem megfelelő környezeti behatás (új gondozó, változás a napi rutinban, túl sok vagy túl szegény inger, stb.)

állhatnak a tünetek mögött. Ha ezekben az esetekben megfelelő időben és sikeresen kezelik az előidéző okokat, a tünetek megszűnnek.

Azért, hogy pontos és részletes véleményt tudjon alkotni, a következőket figyelje meg:

  • Mikor kezdődött a nem kívánt viselkedés?
  • Mikor jelentkezik?
  • Milyen a lefolyása?
  • Mikor fordul elő a legnagyobb intenzitással és meddig tart? Mikor van a legkisebb erőssége?
  • Milyen feltételek adottak a viselkedés előtt, alatt és azt követően?

Amint sikerült magyarázatot találni viselkedésére, képes lesz megtervezni a kezelésére vonatkozó tervet, és foglalkozni a nem kívánt tünetekkel, mindenekelőtt az őket okozó tényezőkkel.

A demens személyek egyéni megközelítést igényelnek, mivel az egyik különleges eljárás, amellyel valamelyik beteg BPSD-jét hatékonyan kezelték, az ellenkező hatást fejtheti ki valaki más esetében.

Az Alzheimer-kór kezelése

Az elmúlt években komoly eredményt értek el az Alzheimer-kór tüneteinek megelőzése, diagnosztikája és kezelése területén. Három fő beavatkozási kategóriát különböztethetünk meg.

  • Gyógyszeres beavatkozások
  • Nem gyógyszeres beavatkozások
  • A gondozók tájékoztatása

 

Gyógyszeres kezelés

A rendelkezésre álló gyógyszerek (kolinészteráz csökkentők és memantin) kezelik a betegség tüneteit, lassíthatják a betegség lefolyását, ezáltal javíthatják a beteg, valamint a gondozók életminőségét. Napjainkig nem létezik olyan kezelés, amely megakadályozza vagy teljesen megállítja a betegség előrehaladását. Azonban a betegség súlyosbodásának késleltetése jelentősen javítja a demens személy és családtagjainak életkörülményeit, valamint költséghatékony az egészségügyi rendszernek is.

 

Nem gyógyszeres beavatkozások

Az elmúlt években komoly hangsúlyt fektettek a demencia nem gyógyszeres úton történő kezelésére. Ezek a beavatkozások a gyógyszeres kezelések hatékonyságát hivatottak elősegíteni, egyéni igényekre és képességekre szabottak, és nincsenek kedvezőtlen hatásaik.

A nem gyógyszeres kezelések az alábbiak lehetnek:

  • A kognitív képességeket fejlesztő memória tréning. A memória feladatokat papírral és ceruzával vagy számítógéppel is el lehet végezni.
  • Beszéd – és nyelvterápia, melynek célja mind a beszédértés, mind pedig az artikuláció képességének helyreállítása, hogy fenntartsa a megfelelő kommunikációs készséget.
  • Foglalkozásterápia, amely az egyén motiválására összpontosít. Olyan képességek újratanulását segíti elő, melyek segítségével a páciens a betegség lefolyása alatt minél tovább képes lesz önállóan élni.
  • Emlékezésterápia, amelyben a személyt múltbéli emlékek előhívására és érzések átélésére bátorítják, és hogy azokat osszák meg csoporttársaikkal. Ehhez tárgyakat, ízeket, illatokat, hangokat használnak hivatkozásul.
  • Fizioterápia, melyen keresztül a mozgást, egyensúlyt, merevséget és az izomsorvadást kezelik.
  • Edzés, amivel biztosítják a jó fizikai kondíciót.
  • Művészetterápia, amely a nem-verbális kommunikáció eszközeivel lehetőséget biztosít az egyénnek az önkifejezésre, az érzelmi funkciók javításának céljával.

 

A gondozók tájékoztatása

Az időskori elbutulásban szenvedő személyek gondozói fizikai, pszichoszociális és anyagi nyomás alatt vannak. Ahogy a betegség súlyosbodik, a gondozóknak önsegítő programokra van szükségük, és nem gyógyszeres beavatkozásokat ajánlanak számukra. A demenciában szenvedő betegeket gondozó személyek szemináriumokon, stresszkezelő foglalkozásokon, tanácsadáson vehetnek részt, illetve pszichoterápiás kezelés valamilyen formájában részesülhetnek.

 

Ezeknek a beavatkozásoknak az a célja, hogy a gondozók:

  • információt nyerhetnek és megtanulhatják kezelni a helyzetet
  • feldolgozhatják a gondozás során felhalmozódott negatív érzelmeiket (szorongás, düh, szomorúság, önvád)
  • kapcsolatba léphetnek más gondozókkal és önsegítő hálózatot hozhatnak létre, melyen keresztül még a program végeztével is támogathatják egymást
  • javíthatja életminőségüket

A holisztikus terapeutikus (Fordító megjegyzése: az a fajta gyógyítási mód, amelynél figyelembe veszik a beteg értelmi, fizikai és szociális állapotát is) megközelítés a betegség legeredményesebb kezelése. Eszerint mind a beteg, mind pedig a gondozó számára nyújtott gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelések kombinációja a legjobb módszer a demenciával szembeni küzdelemre.

 

Ha ismerjük azokat a tényezőket, amelyek növelik a betegség kockázatát és tudjuk irányítani őket, megelőzhetjük a demencia kialakulását.

Különösen a következő tényezők csökkentik a betegség kialakulásának esélyét:

  • Mediterrán étrend sok hallal, diófélékkel, gyümölccsel és zöldséggel
  • Mentális és fizikai gyakorlatok elvégzése
  • Szocializáció és a stressz kezelése

Védekezzen a betegség ellen!

 

A lentiekben néhány hasznos tanácsot olvashat. Ne felejtse el, hogy az „általános információk gondozóknak” című rész sokoldalnyi hasznos adatot tartalmaz, amelyekre alul talál utalást.

 

Rokon gondozása

„Mobiltelefonnal készítettünk fényképet a konyhaszekrényekben található dolgokról, így tudtuk átbeszélni anyuval a főzést eleinte. Például „a mosogató alatti szekrényben van a serpenyő” és „a tonhalas konzervet a rádió alatti szekrényben találod”. Gyorsan leszoktunk a „bal” és „jobb” használatáról, mert annyira zavaróak voltak, de nagyon hasznosnak bizonyult a szekrények elhelyezkedésének ismerete. Ugyanígy tettünk a mosógép, a tűzhely, a rádió, a mikró és a központi fűtés irányító gombjaival is. Ez azt jelentette, hogy ezekre mindig utalhattunk, amikor anyuval a telefonon beszéltünk. A telefonja gyorstárcsázójába is bekódoltuk a számainkat, a falra pedig egy rólunk készült fényképet tettünk, a gombokat és a hozzátartozó személyt aztán egy vonallal összekötöttük. Így aztán, ha anyu a fiával akart beszélni, a mellette lévő gombot kellett megnyomnia.”

 

Skype

A Skype egy nagyszerű lehetőség, amikor távolról gondoz valakit, persze csak akkor, ha rokonának a korai szakaszban bemutatja a használatát. Később, ha akadnak készséges szomszédok vagy barátok, akik tudnak segíteni, abban az esetben is kapcsolatba léphet rokonaival, ha már nem tudnak telefonon keresztül kommunikálni – ez gyakran esik meg demenciában szenvedők esetében, akik vizuális kommunikációs eszközökre hagyatkoznak. Ha még nem használt Skype-ot, itt talál róla némi segédanyagot: about.skype.com

 

Étkezések

„Arra jöttünk rá, hogy anyu már nem képes főzni magának, szóval kezdetnek minden látogatás alkalmával feltöltöttük a hűtőt és a fagyasztót. Ez egy darabig működött, mert magabiztosan használta a mikrót, de később ez is lehetetlenné vált, pedig megpróbálkoztunk egy könnyebben használható mikróval is. Manapság már sok helyről lehet az interneten keresztül ételt rendelni a kínai étteremtől a teljesen sült ételekig, ami rövidtávon megoldás lehet Önnek – fel szoktam hívni a kiszállító sofőrt, hogy hívjon, amikor a rokon házánál vannak. Én aztán felhívom őket és megkérem, hogy nyissák ki. Azonban óvatosnak kell lenni – természetesen nem akarjuk tudatni idegenekkel, hogy a rokon védekezésképtelen lehet, így nem biztos, hogy ez megoldást jelent Önöknek. Egy másik lehetőség a helyi idősek otthona – érdeklődjék meg, hogy tudnak-e ételt házhoz szállítani hetente néhány alkalommal, a fizetéshez pedig hozzon létre egy folyószámlát. Nálunk ez a megoldás vált be a legjobban, mert legalább az idősotthon is további bevételhez jutott, és én is kaptam egy rövid szöveges üzenetet anyukám egészségügyi állapotáról minden házhozszállítás alkalmával.”

 

Orvosságok

„Egy idő után rájöttünk, hogy anyunak emlékezető kell, hogy bevegye orvosságát, és először ezt telefonon keresztül tudtuk megoldani. Valamivel később ez a megoldás sajnos már nem működött, így megkértem a helyi gyógyszertárat, hogy szerezzenek neki egy gyógyszeradagoló dobozt, és töltsék is fel az orvosságaival. Sok különböző típus létezik – alapvetően a napi gyógyszeradagot tárolják egy névvel ellátott kis tárolóban, így a személy, aki az orvosságot szedi, láthatja, hogy mikor, mennyit kell bevennie.”

 

Bevásárlás

„Ma már nagyon könnyű online intézni a bevásárlást – mi ezt nagyon hasznosnak találtuk, mivel anyu nem tárolt sok élelmiszert a házban, és ez azt jelentette, hogy feltölthettük a raktárt a látogatások előtt, és átvehettük a bizonylatot a házhozszállításról.„

Biztonság

„Adtunk egy kulcsot egy megbízható szomszédnak anyu házához, és fényképeket készítettünk anyuról a helyi rendőrségnek, ha bármikor elbolyongana. A rendőrségnek is megadtuk az elérhetőségünket, valamint a helyi szomszéd telefonszámát.

Telecare berendezéseket szereltünk fel a házban (Fordító megjegyzése: olyan szerkezetek, rendszerek, amelyek segítségével a beteg személy egészségügyi állapota máshonnan is nyomon követhető). Ezekről további hasznos információt talál a weblapon. A leghasznosabb eszköz az „bejelentő”, egy olyan jelzőberendezés, amely meghatározott időnként lejátszik egy hangüzenetet. Ha esetleg anyu kinyitná a bejárati ajtót sötétedés után, egy hangüzenet az én hangomon azt mondaná „kérlek, ne menj ki anya, még mindig sötét van”. „

 

Mosás és házimunka

„Anyu nehezen tudta kezelni a mosógépet, és folyton összezavarodott a házimunkában. Először úgy oldottuk meg, hogy megcsináltuk neki, amikor látogatáson voltunk nála, de ez hosszú távon nem működött. Ha megfizethető és praktikus, van sok olyan ügynökség, amely ezt a fajta szolgáltatást nyújtja. A helyi házi gondozói szolgálat is segíthet (keresse meg őket az önkormányzaton keresztül). Ez jó megoldás lehet, ha később is szeretné igénybe venni ezt a fajta szolgáltatást. Van egy internetes kereső, melynek segítségével gondozókat találhat. A helyi idősek otthonában is megkérdezheti, hogy foglalkoznak-e ruhatisztítással és házhozszállítással (ez pénzbe kerül és csak akkor van értelme, ha van egy közeli szomszéd, aki megkönnyítené ezt rokonának). „

 

Kind permission by

SET-CARE – Self-study E-learning Tool for the Social Home-care Sector.Visit the site...
Dementia Challengers.Visit the site...